Hogyan védekezik bőrünk a kiszáradás ellen?
Az egészséges és szép bőrhöz elengedhetetlen hogy az kellően rugalmas, telt és sima legyen. Ehhez viszont nélkülözhetetlen, a bőr kellő hidratáltsága. A hidratált bőr egyik alapfeltétele, hogy a bőrsejtek víztartalma megfelelő legyen, a másik pedig,a optimális vastagságú és összetételű hidrolipid réteg megléte. De mi is pontosan az a hidrolipid réteg és miért játszik olyan fontos szerepet a bőr hidratáltságának megőrzésében?
A hidrolipid réteg egy a bőr felszínén található V/O (vagyis víz és olaj alapú) film réteg. Ezen védőrétegben található lipidek egy részét a faggyúmirigyek termelik, melyek a faggyú váladékkal, vagyis az izzadással kerülnek a bőr felszínére. A lipidek másik része a szarusejteket egymással összekapcsoló lipidrétegéből kerül a bőr felszínére. A hidrolipid réteg vastagsága, valamint összetétele a kor előrehaladtával változik, illetve nemenként is eltérés figyelhető meg, hiszen a férfiak esetében a faggyú eredetű zsírok mennyisége nagyobb. Ahogy öregszünk a testünk egyre kevesebb olyan lipidet képes termelni, melyek vízmegkötő tulajdonságokkal rendelkeznek, így a hidrolipid réteg is fokozatosan elvékonyodik, hatásmechanizmusa csökken.
Az ilyen vízmegkötő tulajdonsággal rendelkező lipidek a verejtékmirigyekből az izzadás során kerülnek a bőr felszínére. Összetevői között számos ásványi anyag megtalálható, mint mondjuk a magnézium, a vas, a réz, a kalcium, a foszfát, vagy éppen a kálium, de nagyobb mennyiségben tartalmaznak olyan szerves összetevőket is, mint a kreatinin, urea, illetve különféle aminosavak. A hidrolipid összetevői között megtalálható a piruvinsav, és tejsav is, melyek a védőréteg enyhén savas, optimális esetben 5,5-ös Ph értékéért felelnek.
Ennek a védőrétegnek alapvetően két feladat van. Az egyik, hogy a vízmegkötő tulajdonságokkal rendelkező lipidek megakadályozzák a bőr kiszáradását, hiszen nem hagyják, hogy a kelleténél több víz távozzon a bőr sejtjeiből. A másik funkciója pedig, melyet savas hatásának köszönhet, hogy védelmet nyújtson a különböző baktériumokkal és a bőrre veszélyes mikroorganizmusokkal szemben.
Ezen hidrolipid réteg elvékonyodásának, valamint lipid összetételének megváltozásának legszembetűnőbb jelei, hogy a bőr felszíne túlzottan szárazzá, dehidratálttá válik. A túlzottan száraz bőr sokkal érdesebb tapintású, repedezett, könnyebben pirosodik be és indul hámlásnak, valamint elveszíti rugalmasságát. Ha a bőr hidratáltsági szintje nem megfelelő, akkor az öregedés legfeltűnőbb jeleinek, a ráncoknak, a kialakulása is felgyorsul. A másik probléma, hogy a száraz bőrben a napsugarak, a szél, de a túlzottan meleg, vagy éppen hideg levegő is könnyebben tesz kárt.
Hogy a bőr víztartalmát visszaállítsuk fontos, hogy azt magas víz és olaj tartalmú hidratáló krémekkel kezeljük. Az ilyen készítményekben található víz pótolja a bőr sejtjeinek víztartalmát, a zsírok pedig valamilyen szinten pótolják a hidrolipid réteg elvékonyodásából fakadó elveszett vízmegkötő hatást. Gyakran azonban a hidrolipid réteg elvékonyodása, vagy összetételének megváltozása nem az időskori lipid termelés csökkenéséből fakad. Sok esetben ezen természetes védőréteg gyengülése a nem megfelelő életvitelnek, illetve táplálkozásnak tudható be. Mint arról már korábban szó volt, a vízmegkötő lipideknek az olyan ásványi anyagok mint mondjuk a vas, a magnézium, a kalcium, a kálium, vagy éppen a réz alapvető részét képezik. Gyakran a lipidréteg nem megfelelő működését ezen szervetlen anyagok alacsony mennyisége eredményezi. Hogy az ilyen ásványi anyagokat pótoljuk szervezetünkben gyakrabban fogyasszunk főzelékeket, gyümölcsöket, valamint különböző gabonaféléket, hiszen ezek ásványi anyag tartalma nagyon magas és változatos. Emellett elvékonyodott hidrolipid réteg esetén bőrünket sokkal jobban óvjuk az erős napsugárzástól, hiszen ez még az egészséges és optimálisan működő védőréteggel rendelkező bőrt is könnyen képes kiszárítani.