Készüljünk fel a futásra!

Vannak olyan emberek, akik nem szoktak hozzá a rendszeres testmozgáshoz, de most szeretnének ezen változtatni. Fontos dolgokról azonban nem szabad megfeledkezni, mielőtt elindulnánk.

A futás szív-és vérkeringést, valamint a vázizomzatot jelentős mértékben megterhelő mozgásforma, ebből fakadóan fokozatosan kell hozzá szoktatni a szervezetet. A vázizmoknak sokkal több oxigénre, valamint tápanyagra van szüksége mozgás közben, mint nyugalmi állapotban. Ezt biztosítja a keringés megváltozása, a megnövekedő pulzusszám és a vérnyomás emelkedése is. A szív egy-egy összehúzódás alkalmával sokkal több vért pumpál ki magából, valamint a nyugalmi állapothoz képest gyakrabban is teszi. Ez azért fontos információ, mert ezeknek a pumpálásoknak egy beteg érfal nehezebben áll ellen.

Az interneten és az újságokban számtalan verseny felhívást láthatunk, melyek különböző távolságú és nehézségű futásra buzdítanak. Az ilyen megmérettetések legtöbbször közúton, illetve aszfalton zajlik. Ezek a felületek viszont nagy megterhelésnek teszik ki a bokákat, térdeket és az ízületeket. Rövid távon ezen terhelés következménye általában fel sem tűnik, a hosszú távú futás pedig már az egészséges ízületeket is jelentősen megterhelik. Ezen problémát a kiváló minőségű edzőcipővel lehet elkerülni, mely tompítja a rázkódásokat. A megfelelő futócipő puha, rugalmas és tökéletesen tartja a lábat. Futás közben jelentős só-és folyadékveszteség éri a szervezetet, mely idővel vérkeringési  és vérnyomásproblémákhoz vezethetnek. Pontosan emiatt kell futás előtt, közben és utána is gondoskodni a folyadékpótlásról.

Ahogyan említettem a futásra alaposan fel kell készülni, bőven kell rá időt áldozni függően az edzettségi állapottól és a távtól is. Legjobb, ha a felkészülést csak pár száz méteres kocogással kezdjük. Érdemes rövid szüneteket beiktatni, majd ismét néhány száz métert futni. Egymást követő napokon fokozatosan csökkentsd a szüneteket és növeld a távolságot. Pár nap, hét elteltével megpróbálkozhatunk a táv teljes lefutásával szünet nélkül. Ha ezt a részt is letudtad, csökkentheted a szintidődet is. A fokozatos terheléssel el lehet kerülni az izomlázat is. Amennyiben futás közben bármilyen kellemetlen tünetet tapasztalsz, csökkentsd a terhelést, ha pedig nem szűnnek a panaszok, mindenképpen fordulj orvoshoz.

Ezen felkészülés után semmilyen akadály nem fog az utadba állni, hogy lefusd a tervezett távot. További érdekes, egészséggel kapcsolatos cikkeket itt olvashatsz: http://elet-blog.hu/egeszseg
 

Készüljünk fel a futásra! hozzászólásai

Szólj hozzá

0.01 mp