Divat és szépség

Míg néhány évtizede az orvostudomány egyszerű tényként kezelte, hogy a zsíros ételek - ezáltal tulajdonképpen a zsírsavak - fogyasztása egészségtelen, és számos érrendszeri megbetegedésért egyértelműen ezek a felelősek, addig mára már tudjuk, hogy a helyzet ennél sokkal összetettebb. A zsírsavakra ugyanis szervezetünknek szüksége van az egészséges működéshez. Az azonban már korántsem mindegy, hogy milyen típusú zsírsavakat fogyasztunk, illetve hogy ezek mekkora részét képezik napi tápanyagbevitelünknek.

 

 

De kezdjük az elején. A zsírsavaknak alapvetően két csoportját különböztethetjük meg. Az úgynevezett telített és a telítetlen zsírsavakat. A legfőbb különbség közöttük, hogy a telített zsírsavak molekuláiban nem találhatóak kettős kötések, míg a telítetlenekében legalább egy van. Ezen kettős kötések száma határozza meg egyébként azt is, hogy egyszeresen, vagy többszörösen telítetlen zsírsavakról beszélünk.  Molekula-összetételüknek köszönhetően a telített és telítetlen zsírsavak a különböző ételekben különböző mértékben vannak jelen. Az állati eredetű zsiradékokban sokkal nagyobb a telített zsírsavak aránya, míg a növényi olajokban, zsírokban, valamint a tengeri hal és rákfélékben a telítetlen zsírsavak dominálnak.

 

 

Mint tudjuk a nem megfelelő, túlzottan egyoldalú táplálkozás modern világunk egyik velejárója, mely a zsírsavak fogyasztására levetítve alapvetően két problémát jelent. Az egyik, hogy míg néhány száz évvel ezelőtt eleink napi energiaszükségletüknek csupán negyedét pótolták zsírsavak bevitelével, addig napjainkra ez az arány sokak esetében akár a 40-50%-ot is elérheti. A másik gond, hogy táplálkozási szokásaink, valamint étrendünk megváltozásával felborult az arány a bevitt telített és telítetlen zsírsavak összetételét tekintve. Az ideális az lenne, ha nagyjából ugyanannyit fogyasztanánk telített és telítetlen zsírsavakból is. Ezzel szemben az egyoldalú táplálkozásnak köszönhetően nem ritka, hogy négyszer, ötször annyi telített zsírsavat juttatunk be szervezetünkbe, mint telítetlent. 

 

 

Ezen aránynak a „felborulása” azért problémás, mert míg a telített és az egyszeresen telítetlen (omega-9) zsírsav molekulákat szervezetünk képes mesterségesen előállítani, addig a többszörösen telítetlen, úgynevezett esszenciális zsírsavak (omega-3, omega-6) szintetizálására testünk nem képes. Márpedig ezen többszörösen telítetlen zsírsavak szervezetünk immunrendszerének normális működéséhez elengedhetetlenek. Sőt, már jó ideje azt is tudjuk - hiszen orvosi kutatások is alátámasztották - hogy az omega-3 zsírsavak a különböző kardiovaszkuláris problémák kialakulásának esélyét is csökkentik.

 

 

Arra azonban csak az utóbbi évek kutatásai világítottak rá, hogy a szervezet egészséges működésének szempontjából az sem mindegy, hogy a különböző omega-3 és omega-6 zsírsavakat  milyen arányba fogyasztjuk. Az ideális arány az 1:3, vagy maximum az 1:5 lenne. Sajnos azonban az omega-6 zsírsav bevitele a kelleténél sokkal nagyobb szerephez jut táplálkozásunkban, és egyes nyugati országban akár tízszer, vagy hússzor több omega-6 zsírsavat fogyasztanak az emberek, mint omega-3-at. Ha tehát szeretnénk optimalizálni zsírsav bevitelünket, akkor mindenféleképpen olyan ételekkel kell javítani étrendünket, melyek kiváló omega-3 forrásnak számítanak.

 

 

Ilyenek lehetnek a különböző tengeri halak, egyes tengeri rák fajták, vagy éppen az olyan olajos, magvas növények, mint a mogyoró, illetve a dió. Azonban még ezek rendszeres fogyasztásával is nehéz lehet „belőni” a szükséges napi omega-3 mennyiséget, mely egészséges, felnőtt férfiak esetében napi szinten nagyjából 1,5 gramm, míg egészséges, felnőtt nők esetében 1-1,1 gramm. Mivel egészségünk szempontjából nagyon fontos, hogy a napi minimális omega-3 mennyiséget bejuttassuk szervezetünkbe, ezért ha nem tudjuk, hogy milyen ételeket és azokból mennyit is kellene fogyasztanunk ehhez, akkor jobban járhatunk, ha inkább a speciális omega-3 tartalmú étrend kiegészítőkre bízzuk magunkat.

 

 

Az ilyen étrend kiegészítők legújabb generációját pedig az úgynevezett krill olaj tartalmú készítmények jelentik. Hogy mi az a krill olaj és miért számít olyan kiváló omega-3 forrásnak?

 

 

 

A krill egy apró, garnéla szerű rák, melynek több mint 80 alfaja ismert a világon. Ezen apró, 5-6 centis rákok kizárólag különböző planktonokkal táplálkoznak, melynek köszönhetően mentesek mindenféle káros, külső, szennyező anyagtól és nagyon magas az omega-3 zsírsav tartalmuk.

 

 

 

A krill rákokból készült olaj ráadásul olyan formában tartalmazza az omega-3 zsírsav molekulákat, melynek köszönhetően azok sokkal gyorsabban és hatékonyabban képesek felszívódni az emberi szervezetben. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években a krill olajból készült omega-3 étrend kiegészítők lassan elkezdték kiszorítani a piacról az egyszerű, halolaj tartalmú társaikat.

 

 

A krill olaj népszerűségének másik oka, hogy ezen rákokban, így a belőlük készült olajban is nagyobb mennyiségben található meg egy bizonyos anyag, az asztaxantin, mely a világon az egyik legerősebb, ismert antioxidáns. Ebből kifolyólag a krill olaj antioxidáns tartalma majdnem 50x nagyobb mint a hagyományos halolajé.

 

 

Bár a krill olaj pozitív élettani hatásait még csak néhány éve kutatják, de máris számos pozitív hatását sikerült laboratóriumi kutatásokkal alátámasztani. A szív -és érrendszeri panaszok, a memória és koncentrációs zavarok, gyulladásos megbetegedések, vagy éppen ekcémás tünetek kezelése. Csupán néhány terület azok közül, melyeken az krill olaj az elmúlt években már bizonyított, nem beszélve arról, hogy a legtisztább és leghatékonyabb ismert omega-3 forrás.

Szólj hozzá