Divat és szépség

Mint tudjuk az öregedés külső jeleinek túlnyomó része sajnos az egyik legfeltűnőbb testtájunkon, az arcunkon, azon belül is arcbőrünkön jelentkezik. Ezek ellen a legtöbb nő valamilyen módon biztos hogy próbál védekezni, hiszen egy kor után nincs olyan hölgy, aki ne szeretne letagadni pár évet valós életkorából.

A különböző arckezelések, mint az arcpakolások, vagy arcmaszkok, nem a 20. század vívmányai, hiszen a szépülni és megfiatalodni vágyó nők, már 3000 évvel ezelőtt is használtak arcpakolásokat, melyek különböző gyógynövényeket és gyógyföldet tartalmaztak. Az ilyen arckezeléseket két nagy csoportra bonthatjuk. Az egyik csoportba a különböző arcpakolások tartoznak, melyek elsődleges célja, hogy alapanyagaiknak köszönhetően hidratálják a bőrt azáltal, hogy vissza juttatják abba az elveszített nedvességet. Ezért egy jó arcpakolás egyik alapfeltétele, hogy annak állaga lehetőleg híg legyen és magas nedvességtartalommal bírjon.

Az ilyen arckezelések másik csoportját a különböző arcmaszkok képezik. Az ilyen maszkok legfőképpen állagukban térnek el a pakolásoktól, hiszen ezek az arcra kerülve megszáradnak és megkeményednek, ezzel mint egy védőréteget húzva a bőrre addig, míg a hatóanyagok be nem jutnak megfelelően a hámrétegekbe. A maszkok elsődleges célja a arcpakolásokkal ellentétben nem a hidratáció, hanem hogy a bennük található hatóanyagoknak köszönhetően fokozzák a bőr vérkeringését, feszesebbé, élet telibbé tegyék a bőrt, eltüntesse a pattanásokat vagy éppen eltávolítsák felszínéről az elhalt hámsejteket. Az arcmaszkok pont az előbb említett beszáradásnak köszönhetik hatékonyságukat, vagyis annak, hogy egy védőréteget képeznek az arcbőrön és ezalatt nem hagyják hogy a bőr lélegezzen. Ennek köszönhetően az arcmaszkban található tápanyagok sokkal hatékonyabban képesek felszívódni a bőrben.

Az arcmaszkok másik előnye, hogy szinte minden bőrproblémára kínálnak megoldást, hiszen találhatunk arcmaszkokat kifejezetten a száraz bőr, a ráncos bőr vagy éppen a pattanásos bőr kezelésére. Mielőtt azonban felhelyeznénk egy ilyen arcmaszkot, fontos hogy bőrünket megfelelően letisztítsuk. Ez mondjuk arcmaszk használata nélkül is fontos, hiszen a levegőben rengeteg olyan szennyeződéssel találkozhat arcbőrünk, melyek megtapadnak felületén és eltömhetik a pólusokat vagy megzavarják a bőr faggyúmirigy termelését melynek köszönhetően az túl szárazzá, vagy éppen túl zsírossá válhat.

A rendszeres tisztítás mellett arcbőrünk egészségi állapotán az is sokat segíthet, ha legalább 3-4 naponta le is radírozzuk arcbőrünket, hiszen így megszabadulhatunk az elhalt  hámsejtektől, melyek szintén eltömhetik pólusainkat. Szintén egy nagyon hatásos praktika lehet a gőzölés is, jobban mondva az, ha a különböző tápláló arckrémeket és hidratálókat a bőr meggőzölése után visszük fel a bőrre. Mikor ugyanis bőrünk felmelegszik, akkor a pólusok kitágulnak, így könnyebben és mélyebbre juthatnak be a krémekben található tápanyagok. Ha tehát szép és fiatalos arcbőrre vágyunk, akkor sok módszer és praktika segíthet nekünk ennek elérésében, viszont ezekre kellő időt is kell áldoznunk, hiszen havonta egy arcpakolás még nem eredményez majd csodákat, így a valóban üde és egészséges bőrhöz rendszeresen foglalkoznunk kell vele.

A méhkasokban a sejtekből felépülő lépek tulajdonképpen két szerepet töltenek be ezen szorgos kis állatok életében. Egyik szerepük a fiasítás, vagy a méhlárvák bölcsőjeként funkcionálnak, másrészt pedig élelmiszer raktárként, hiszen ezen kis kamrákba gyűjtik a méhek munkájuk édes gyümölcsét.

Néha a két funkció össze is fonódik születnek úgynevezett vegyes lépek is.  A méhészek célja persze az, hogy teljesen tiszta lépek szülessenek, hiszen a tisztán csak a mézet tartalmazó lépeket már kereskedelmi forgalomban is értékesíthetik. Persze ez is csak akkor lehetséges, ha a lép teljesen lefedett sejtekből áll és ha a fa, vagyis a keret anyaga teljesen tiszta, azon nem található sem propolisz, sem zugépítmények. Hazánkban nem sűrűn találkozhatunk egész táblás lépes mézekkel a piacon.

A legtöbb méhész a lépet feldarabolja és ezeket a tábla darabokat színtiszta akácmézzel teli üvegekben értékesíti. Egyes méhészek, hogy a lépek kinyerését megkönnyítsék, eleve olyan kis méretű, úgynevezett boxokból, készült lép táblákat használnak, hogy  mikor a táblát kiszedik a kaptárból, akkor azt könnyen a megfelelő méretű darabokra tudják szedni. Ma már egyre népszerűbb egy olyan különleges eljárás is, mikor a méhek egyből egy speciális kialakítású üvegbe építik a lépet és ezt a már üvegben lévő lépet töltik meg mézzel. A közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas lépesméz valódi méhviaszból áll, mely nem propolisszal festett, szennyezett, torzul, vagy éppen torzult formájú. Az sem előnyös, ha ikrásodás van a lépen vagy ha sejtek virágporosak. A lépesméz a normál mézhez képest azért ígér különlegesebb gasztronómiai élményt számunkra, mert a sejtekben lévő mézet a már említett vékony viaszréteg védi, így azok az aromák, amik benne vannak csak a szánkban, mikor a sejtet szétharapjuk szabadulnak fel. Mivel a sejtekben lefedett méz nem érintkezik a levegővel, nem jutnak bele különböző szennyeződések.

Persze az ilyen lépes méz egy része nem méz, hanem az azt körülvevő viasz (150 gramm lépesmézben 8-10 gramm a viasz) és bár ez az anyag nem oldja fel gyomorsavunk, ám az emésztőrendszernek egyáltalán nem árt.  Egyetlen olyan étel sincs, melyet úgy fogyaszthatnánk, mint a lépesmézet. Az érzés mikor a lépet a szánkba vesszük és szétharapjuk, hogy a sejtekből a mézet nyelvünkkel kipréselhessük igen különleges gasztronómiai élvezetet kínál számunkra. A méhviasz, pont azért mert olyan tiszta a benne lévő méz sokkal több egészségre gyakorolt pozitív élettani hatással bír, mint a hagyományos méz. A méhviasz fogyasztásának köszönhetően kitisztulnak arcüregeink, így kiváló lehet arcüreggyulladás esetén. Magas A-vitamin tartalma mellett még fogainkra is jó hatással elehet, mert olyan anyagokat tartalmaz melyek tisztítják a fogzománcot. Az illat és az íz “orgia” melyben pedig részünk lehet egyedülálló kulináris élvezetet jelent majd számunkra.

Az igazgyöngy mindig is a legkedveltebb drágakövek közé tartozott, melyet elsősorban ritkaságának és persze formájának köszönhetett. Évezredeken keresztül azonban csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak azt, hogy igazgyöngyből készült ékszereket viseljenek. Ez a helyzet azonban napjainkra megváltozott, hiszen már képesek vagyunk mesterségesen is előállítani ilyen drágaköveket, jobban mondva tenyészteni azokat. A tenyésztett gyöngyökből készült ékszerek azonban ugyan olyan csodásak és kifinomultak, mint a természetes gyöngyökből készültek. De valójában hogy is keletkezik az igazgyöngy és mitől tenyésztett a tenyésztett gyöngy?

Más, a föld mélyén keletkező drágakövekkel ellentétben az igazgyöngyök bizonyos fajtájú kagylók és osztrigák belsejében jönnek létre az állat immunrendszerének jóvoltából. Amikor ugyanis a kagyló belsejébe kerül egy olyan anyag, szennyeződés, vagy egy apró élősködő, mely elkezdi irritálni a kagyló belső, lágy részét, akkor hogy az állat elejét vegye az esetleges fertőzéseknek egy magas kalcium-karbonát tartalmú réteggel vonja be az idegen testet.

Ezt az anyagot nevezzük gyöngyház rétegnek, mely az igagyöngy csodás ragyogásáért felelős. Szóval az idegen testre rárakódik egy ilyen gyöngyház réteg, melyet újabb és újabb rétegek követnek, míg hosszú évek leforgása alatt ki nem alakul az oly csodált igazgyöngy. Valójában az hogy a gyöngy végül mekkora és milyen formájú lesz, attól függ hogy ez a szennyeződés pontosan hol helyezkedik el az állatban. Ha elegendő hely van körülötte, hogy a gyöngyház rétegek minden irányba egyenletesen növekedjenek, akkor akár tökéletes gömb forma is kialakulhat. Ez azonban a természetben viszonylag ritka eset.

Ezzel szemben a tenyészett gyöngyök esetében sokkal könnyebb elérni ezt a formát. A tenyésztett gyöngyök esetében ugyanis pont ugynaez a folyamat megy végbe, azzal a különbséggel hogy a képződési folyamatot mesterségesen indítják be. A kagyló belsejébe behelyeznek egy idegen testet, leggyakrabban egy másik igazgyöngyöt, mely nem nőt megfelelő méretűvé, és mivel ebben az esetben azt az állat belsejében pontosan oda tudják helyezni, ahova akarják, nagyobb az esély rá, hogy valóban gömb alakú igazgyöngy lesz a végeredmény. A beültetés után a kagyló visszakerül a ketrecébe, ahonnan majd csak évek múlva veszik ki újból, mikor eltávolítják belsejéből a drágakövet.

A képződés folyamata ebben az esetben is igen lassú, ám mivel a gyöngyöt tartalmazó állatokat nem kell megkeresni, illetve az ilyen kagylófarmokon nagy számban tarthatnak gyöngyöket nevelő kagylókat, ez eredményezi, hogy a tenyészett gyöngyökből készült ékszerek mára a legtöbb ember számára a megfizethető luxus kategóriáját képezik
 

Mindenki próbál, amennyire csak lehet, vigyázni fogai fehérségére, hogy mosolya sokáig ragyogó maradhasson, de ez korántsem nevezhető egyszerű feladatnak. Nagyon sok ételben és italban vannak olyan vegyületek és savak, melyek apránként elszínezik fogainkat. A fogak erőteljes elszíneződése ráadásul öröklött tulajdonság is lehet és vannak akik génjeik miatt is hajlamosabbak könnyen elveszíteni fogaik ragyogó csillogását. A helyzetet tovább súlyosbodhat, ha rendszeresen dohányzunk, kávézunk, vagy éppen gyakran fogyasztunk olyan színezett üdítőket, mint a kóla.

Persze a fogak elszíneződése ma már nem jelent olyan komoly esztétikai nehézséget, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, hiszen a fogfehérítési eljárások napjainkra igen hatékonnyá és persze megfizethetővé váltak, sőt a rendelői fehérítés mellett már számtalan otthon végezhető megoldás és készítmény közül is választhatunk, bár ezek nagy részétől a fogorvosok óva intenek. A hangsúly igazából nem azon van, hogy az eljárást otthon végezzük-e vagy a rendelőben az orvosra bízzuk, hanem az adott készítményen. A fogfehérítéshez általában hidrogén-peroxidot használnak, ami egy erős, maró anyag, azonban ha megfelelő koncentrációban használjuk, akkor problémát nem, csak fehér fogakat eredményezhet.

A rendelőben végzett fogfehérítés során használt fehérítő anyagok nagyjából 20-25 %-os hidrogén-peroxid koncentrációval bírnak, míg egy-két vény nélkül kapható, otthoni használatra készítő fehérítőben ez az arány a 60 %-ot is elérheti. Ha megnézzük néhány ilyen termék hirdetését, hogy egy egyszerű "kenőcs" használatával milyen gyors és hatékony megoldást ígérnek a fogyasztóknak, akkor érthető, hogy miért ilyen magas ez a koncentráció, a baj csak az, hogy az előnyök mellett a veszélyekre már nem hívják fel a vásárlók figyelmét. Ez az anyag ilyen jelentős koncentráció esetén ugyanis könnyedén íny irritációt okozhat, sőt az íny akár be is gyulladhat tőle, a gyomorba jutva pedig emésztőszervi gondok jelentkezhetnek. Az ilyen, mondjuk így, nem 100 %-ig biztonságos anyagok használata terhes nők, gyermekek és a fogászati betegségekben szenvedők számra kimondottan veszélyes lehet.

Persze vannak olyan otthoni, boltban vásárolható készítmények, melyek hidrogén-peroxid koncentrációja megfelelő, sőt olyan megoldás is létezik, hogy az eljárást magát otthon végezzük, de a fehérítő anyagot fogorvos keveri ki nekünk, így biztosak lehetünk abban, hogy az nem fog túl sok maró anyagot tartalmazni. Ebben az esetben a fogorvos fogsorunkról egy lenyomatot vesz, mely alapján elkészíti a gél tartó sínt, melybe a fehérítő anyagot kell majd felvinnünk. Az ilyen sínek azért is előnyösek, mert pontosan illeszkednek fogsorunkhoz, így abban a fehérítő gél egyenletesen tud szétterülni fogaink zománcán, vagyis a végeredmény is sokkal egyenletesebb árnyalat lesz majd.

Azonban az egyértelmű, hogy az összes megoldás közül a rendelői fogfehérítés a leghatékonyabb és ez hordozza magában a legkevesebb veszélyt is. Persze az ára is ezeknek a legborsosabb, de egyes eljárásokkal már egy órás kezelés során annyi árnyalatot fehéredhetnek fogaink, mint sok otthoni készítmény egy hetes használatával. A rendelői fehérítés másik előnye, hogy így fogorvosunk a kezelés előtt pontosan felmérheti fogaink állapotát is, hiszen egyes fogászati problémák eredménytelenné, vagy éppen veszélyessé is tehetik a fehérítési eljárást. Fogköveinket a fehérítés előtt mindenféleképpen el kell távolíttatnunk, hiszen alattuk a zománc nem fog fehérebbé válni, de a lukas fogak, vagy éppen az ínygyulladás is problémát jelent, hiszen ez a maró anyag könnyen tovább ronthat a helyzeten.

Ha azonban siker koronázza törekvésünket és sikerül jó pár árnyalattal fehérebb mosolyra szert tennünk, akkor fontos hogy próbáljunk erre a fehérségre minél tovább vigyázni, hiszen egy ilyen fehérítő eljárást nem lehet túl sűrűn alkalmazni. Gyakori alkalmazása könnyen károsodást okozhat a fogzománcban, melynek egyik eredménye, hogy a zománc alatti réteg. a dentin, a felszínre kerül; ami viszont szintén sárgás színű, tehát a vakítóan fehér mosolyról letehetünk. Ennél nagyobb baj azonban, hogy a zománc meggyengülésével a fogak könnyebben elkezdetnek szuvasodni. A fogfehérítési eljárások tehát nagyon hatékony megoldást kínálnak, ha újból, bátran szeretnénk mosolyogni, azonban alkalmazásukkal nagyon körültekintően és óvatosan kell bánni.

Ha egy elegánsabb rendezvényre, bálra vagyunk hivatalosak, hétköznapi emberként talán pár ismeretlen fogalommal találhatjuk magunkat szembe a meghívón.

A meghívó egy igén érdekes része a”dress-code” lehet, amely az est viseletét kívánja megszabni általában egy angol kifejezéssel, melynek nem árt ismerni a pontos etikett szerinti elvárásait a megbotránkozás elkerülése végett. Az ún. „White tie” a legelegánsabb, és legexkluzívabb helyek öltözékének pontos meghatározása. A férfiaknak előírt kötelező viselet a fekete frakk, hozzá fehér ing, fehér csokornyakkendővel, (mandzsettás) fehér mellénnyel, zsebbel ellátott (praktikus a színházjegyek, pénz, és kisebb méretű fontos kellékek tárolására) fekete övsállal. A csokornyakkendőnek feltétlenül fehérnek kell lennie, mivel feketét a pincérek viselnek. Ez a megkülönböztetés a kellemetlenségeket hivatott elkerülni.

A hölgyek kizárólag földig érő nagyestélyit viselhetnek, (télen melegebb) harisnyával, magas kesztyűvel, és időjárástól függően stólával, keppel, bundával esetleg csizmával kiegészítve (melyet a rendezvény mosdójában érdemes átvenniük). A nyitott cipő és szandál teljes mértékben elfogadhatatlan. A mély dekoltázs, ízléstelenül hivalkodó smink, sokat láttató ruhák sok esetben válthatják ki a közönségesség érzését a jelenlevőkből. A karperec, tiara, hajtűk és egy mutatós nagyék nagyban feldobhatja az estélyit. Táskában a minél kisebb és elegánsabb kivitelűekre fontos törekedni. Lehet felül összehúzhatós, csuklóra akasztható strasszos, gyöngyökkel díszített. A hölgyek ne hagyják figyelmen kívül az estélyi alá kerülő holmikat sem! A melltartónak és a hozzá tartozó fehérneműnek színben és fazonban passzolnia kell a választott ruhakompozícióhoz. A mélyen dekoltált, vagy vállvillantós alkalmi ruhákhoz (mára ugyan  egyre kevésbé divatosnak vallott) szilikon pántos vagy pánt nélküli, esetleg szilikonnal összekötött kosaras melltartó dukál. Léteznek már kizárólag két szilikon kosárból álló melltartók és mellpánt összehúzók is az estélyi fazonjához igazíthatóan. A ruha alól kivillanó színes melltartópántok nagyon ízléstelenül hathatnak a hétköznapokban is, főleg egy nívós rendezvényen. Ügyeljünk ennek elkerülésére!

A „Black tie” viselet az uraktól a (kihajtóján és gombjain tükrös selyemszövettel ellátott) fekete szmokingot követeli fekete csokornyakkendővel, esetleg színes mellénnyel, és hozzá színben harmonizáló csokornyakkendővel, fehér selyem, vászon vagy tűzött inggel. A nők viselete a kesztyű nélküli nagyestélyi, esetleg koktélruha a szokásoktól és a tartandó rendezvény idejétől függően.

A „Formal” viselet tulajdonképpen a Black Tie némi engedménnyel. Fehér ing helyett lehet fekete. Ebben az esetben a nyakkendő viselete nem kötelező.

A „Semi-formal” és „Informal” viselet az uraknál az öltönyt, hölgyeknél a koktélruhát esetleg a kosztümöt jelenti.

A „Business-formal” az uraknak öltönyt, hölgyeknek mély dekoltázsmentes eleganciát ír elő.

A „Casual” a hétköznapi viseletet takarja.

Hogy mi is pontosan a sminktetoválás és miért olyan kedvelt mostanság a hölgyek körében? Hogy ezt azon hölgyek akik nem készítettek maguknak még kozmetikai tetoválást, esetleg az urak, akik olvassák ezt a blogot, jobban megértsék, kezdjük talán azzal, hogy sminktetoválás és annak elkészítési technikája miben is tér a hagyomány testtetoválásokétól. Ha valaki egy hagyományos test tetoválást "varrat" magára, akkor az bizony egy életre nyomot hagy bőrén. Ezért az ilyen tetoválások az önkifejezés eszközeinek számítanak és talán már valamilyen szinten művészetnek is tekinthető elkészítésük. A sminktetoválások azonban a szépségről, a divatról szólnak és mivel ez mint tudjuk folyamatosan változik, fontos hogy egy ilyen kozmetikai tetoválás ne egy éltre szóljon.

Az hogy a hagyományos tetoválásokkal ellentétben a kozmetikai tetoválások idővel eltűnnek bőrünkből, a festék bejuttatás technikájának köszönhető. A normál tetoválások esetében a tetoválás azért marad meg életünk végéig, mert a pigmenteket a bőr mélyebb rétegeibe juttatják, konkrétan az irhának nevezett rétegbe. Ezzel szemben egy sminktetoválás esetén a festék anyagok a hámrétegbe kerülnek, vagyis bőrünk azon felsőbb rétegeibe, melyek időről-időre megújulnak, lehámlanak. Az ezen rétegekbe bevitt pigmentek a hámréteggel együtt egyre közelebb kerülnek a bőr felszínéhez, ahogy a fölöttük lévő rétegek lehámlanak, eközben folyamatosan halványodnak, amit a speciális sminktetováló festékek is elősegítenek. Ezen pigmentekben a festék szemcsék ugyanis teljesen más méretekkel rendelkeznek, mint a normál tetováló festékek esetében.

Persze ahhoz, hogy a bőr ezen felső rétegébe lehessen bejuttatni festéket más fajta tetoválógépre van szükség. A sminktetováló gépek külön erre a feladatra lettek kifejlesztve, hiszen sokkal pontosabb festékbevitelre kell hogy képesek legyenek, mint a normál tetoválógépek. Az ilyen sminktetováló gépek már mind digitális, számítógép vezérelt eszközök, melyeken számos funkciót, a szükséges fordulatszámtól kezdve az adott bőrtípusig, be lehet állítani. Azért fontos, mind a profi sminktetováló gép, mind a festékanyag megkönnyítse a kozmetikus munkáját, mert egy elrontott sminktetoválást ugyan ki lehet javítani, de ezek a kozmetikai tetoválások mind olyan helyekre kerülnek (szemhéj, szemöldök, száj) ahol azok nagyon figyelemfelkeltőek lehetnek, így a nem megfelelő kontúrok és formák túlságosan is leronthatják viselőjének külső megjelenését.

És hogy mi is pontosan egy ilyen sminktetoválás elkészítésének a menete?

Az egész általában azzal indul, hogy a tetoválás végző kozmetikus és vendége közösen eldöntik, hölgy igényeit figyelembe véve és a kozmetikus tapasztalataira támaszkodva, hogy vendég számára milyen színek, formák, kontúrok lennének legmegfelelőbbek, melyek emelnék ki leginkább nőiességét. Ha ez meg akkor fontos, hogy a vendég arcára felvigyenek egy kicsit a kiválasztott pigmentből csak úgy magában, hisz így lehet majd pontosan látni, hogy az mennyire harmonizál a szem, a haj és persze a bőr színével. Ha a festékanyagot csak katalógusból választjuk ki és ezek után máris a bőrbe injektálják azt, akkor a tetoválás elkészülése után érhetnek minket kelletlen meglepetések. Ha a kiválasztott festék színében harmonizál a hölgy egész egyéniségével, akkor következhet a bőr előkezelése, egy kis érzéstelenítő gél felkenése, hiszen azért a sminktetoválás elkészítése jár némi fájdalommal. Az előrajzolást követően, melynek a célja, hogy a vendég pontosan láthassa, hogy is mutat majd arcán a kiválasztott forma, jöhet a tetoválás. Mikor ez kész akkor már csak a bőr utókezelése van hátra különböző hűsítő és nyugtató krémek alkalmazásával.

Egy sminktetoválás elkészíttetése tehát jár némi kellemetlenséggel és egy kis macerával, de azon hölgyeknek, akik egy kis alap smink segítségével szeretnének minden nap vonzóak lenni, de arra hogy ezt minden reggel elkészítsék maguknak nem marad idejük, a kozmetikai tetoválások jelentik a leghatékonyabb alternatívát.

Geronimo Mercurali írta meg 1572-ben De Morbis Cutaneis című könyvét, mely később a bőrgyógyászat alapját képezte, és hozzájárult a bőrgyógyászat - mint a belgyógyászattól elkülönült szakterület - létrejöttében. A XIX. században hivatalosan is elkülönült orvosi tudományággá nőtte ki magát, és mára igen korszerű és népszerű technológiákkal próbálja gyógyítani a bőrbetegségeket. Sőt, már-már a szépségiparban érdekelteket is kiszolgálja egyes eljárásaival. Nemcsak a szépséghibákat igyekszik kijavítani, de a páciensek testük megváltoztatásával kapcsolatos – sokszor nem szükségszerű, az aktuális trendeket követő – igényeit is próbálja kiszolgálni. 

Ezek lehetnek: sminktetoválás, ráncfeltöltés, mell- és szájnagyobbítás, zsírleszívás, botox izzadás- és visszérkezelés, lézeres szőrtelenítés, intim, arc, test plasztikai műtétek, gyomorballon terápia, intimplasztika, és sok másféle kezelés.

A szempilla és szemöldök festékek sokkal nagyobb múltra tekintenek vissza, mint azt sokan gondolnák. Mint oly sok mindennek ezeknek a gyökerét is az ókorban, konkrétabban az Ókori Egyiptomban kell keresnünk. Számos feljegyzés bizonyítja, hogy a nők már ekkor is tisztában voltak azzal, hogy arcuk leghangsúlyosabb része a szemük környéke és hogy tekintetüket még elragadóbbá varázsolják már ekkor is előszeretettel festették ki szemöldöküket és szempillájukat.

A kormot, grafitot, szenet és gyakorta antimon-szulfidot tartalmazó festékeket állati csontokból külön erre a célra faragott pálcákkal vitték fel, tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kozmetikai ipar már ekkor is virágzott. Természetesen a sötét középkor sok más ókori kulturális hagyománnyal és szokással egyetemben ennek is véget vetett és ezek a festékek csak a 19. században jelentek meg újból. Ekkoriban azonban a tehetősebb nők maguk keverték, vagy egy hozzáértő személlyel kevertették ki, szemöldök és szempilla festékeiket, melyek összetételét mindenki hét pecsétes titokként őrizte. Ipari méretű előállítása ezen kozmetikumoknak csak a 20. század elejétől indult. Az egészhez szükség volt arra, hogy 1872-ben felfedezzék a petróleumzselét, amit a legtöbbünk vazelinként ismer, a modern szempillafestékeknek ugyanis ez képezi egyik alapanyagát.

Az első már modernnek nevezhető szempilla festéket a francia Rimmel alkotta meg 1917-ben, mely hamar nagy népszerűségre tett szert a hölgyek körében, a könnyű felvihetőségének köszönhetően. Sokáig az amerikaik sem várattak a válasszal, hiszen nem sokkal később T. L. Williams, egy New York-i kémikus is előrukkolt saját szempillafestékével, melyet először húgának készített el. A leánytestvér neve Maybel volt és az azóta világmárkává nőtt kozmetikai óriáscég is innen kapta nevét, Maybelline. A szempilla festékek fejlődésére, mint minden kozmetikai és divat iparágra, a filmgyártás volt a legnagyobb hatással. Az olyan divatikonná vált filmsztárok, mint Bette Davis, vagy Greta Garbo nagyban meghatározták azt, hogy az átlag nő hogy akart kinézni, mit gondolt szépnek és hódítónak. Ennek köszönhetően a vastag és dús szempilla iránti vágy egyre fontosabbá vált a hölgyek körében, ami magával hozta az egyre újabb termékeket és divathullámokat. Egy hollywoodi sminkes, bizonyos Max Factor, dobta piacra elsőnek a műszempillákat, melyeket ekkor még bajuszból készültek, de mivel nehézkes volt használatuk és drágák is voltak, elég hamar feledésbe merültek. Az 50-es években azonban a műszempillák visszatértek, már jóval megfizethetőbb áron, azonban használatuk még ekkor is igen macerás volt, hiszen felragasztásukra még nem találtak tökéletes módot, így gyakran előfordult, hogy a legváratlanabb helyzetekben estek le.

A következő nagy lépés a vízálló festékek megjelenése volt, melyre voltak már próbálkozások a 30-as évek végén is, de mivel ezekben nagy mennyiségben volt található terpentin, ezért könnyen bőrirritációt okozhatott és a szaguk is kifejezetten kellemetlen volt. A ma használt vízálló szempilla és szemöldök festékek azonban már főleg izododekánokat, méhviaszt és növényi ásványokat, valamint festékanyagokat tartalmaznak.

Ahogy a nők egyre jobban önállósultak és mind a magánéletben, mind a munkájukban egyre több feladat hárult rájuk, egyre nagyobb igény mutatkozott részükről, hogy az ilyen festések tartósak legyenek és ezzel időt spórolhassanak meg. Az ilyen tartós szempilla festékeket a 70-es években még a hajfestékek gyengített változataiból állították elő, így gyakorta előállhatott bőrirritáció. Ezzel szemben ma már ezeket a tartós szempilla és szemöldök festékeket olyan hipoallergén anyagokból állítják elő, melyek akkor sem okozhatnak irritációs vagy allergiás panaszokat, ha a festék 4 vagy akár 6 hétig is fen marad, mert hogy ezek lényeg ez, vagyis a hihetetlen tartósság.